Mert rég volt The Who, mert a Won’t Get Fooled Again-t mindenki ismeri, és mert kibebaszottul kurva jó szám.
(Szintén ők az a zenekar, akik a legfaszább számot csinálták a leghülyébb témából. Ilyen pihent ember hogy lehet már?!)Hajnali háztatu
Kicsit agyonbaszta az alvási ritmusomat ez a sok éjszakázás. Ma már harmadszor keltem fel (négykor), Motörheadet hallgatok és mivel alig van cigim, amúgy máriántoánettesen szivarozgatok. Nem is rossz. Váltok Tom Waits-re (bazmeg, a Blue Valentine ‘78-as album??), azt* hallgatom, aztán ahogy elhalt a szivar - mert elnyomni, ugye, nem illik - mégiscsak elszívok egy cigit aztán alszom talán pár órát. Vagy nem. Kicsúsztak a dolgok a kezemből, alvásilag, az az igazság. Várom a csajom, a netbookom meg a vaskályhám. Ebben a sorrendben. De még előbb meló. Fasznak ilyen hülye a beosztásom.
*Emlékszünk a filmre?
Nem csoda…
… hogy nyakig érő ellenszélben, rohamozó hidegförgetegben is pillanatok alatt itthon vagyok bicajjal, ha ilyeneket hallgatok közben.
< - Milyen sok ember jár Tatán bicajjal! >
< - Nem csoda… >
Cseh nyelvtanfolyás
Hogy milyen is egy cseh nyelvóra. Nos, fogalmam sincs. Annyira nem, hogy még azt sem tudom, hogy ki tartja; nem mintha nem lettem volna ott, de keletkezett egy kis communicational gap a szervező intézet és a leendő hallgatók, diákok, gyerekek, whatever között, és ma nem volt nyelvóra. Ma, kérem szépen, bevezető kommunikációs tréninget tartott egy tréner, csapatépítő jelleggel. Én nagyrészt üvöltve hányok az ilyesmitől, itt is a menekülési utat néztem már az első percben - aztán egyszer csak azt vettem észre, hogy nagyon jól érzem magam és azok a kiabáló egyértelmű sablonok, amiket a nő mond, teljesen a helyükön vannak.
Nem mondom, hogy életem nagy és meghatározó élménye volt, hacsak nem olyan szempontból, hogy nem minden ilyen jellegű trénincs hajmeresztő baromság.
Nem mellesleg megtudtam azt is, hogy hetente hat csehórám lesz…
Történt, hogy…
…kollegina bejött betegen dolgozni, de eléggé lázas volt, hazaküldték; onnan nem sokkal később - mert nem lett jobban - elment orvoshoz, aki megvizsgálta és megkérdezte, gyanakodva, a látottak alapján, hogy külföldiekkel szokott-e találkozni; mire a lyán őszintén elmondta, hogy naná, most van egy arab csoportunk, meg különben is a vendégek hatvan százaléka külföldi - erre az orvos mosolygott egyet, és mutatta, merre kell a vérvételre menni: háeggyenneggy, hátha; szóval, ha az, akkor jön ide a járványügy és mindenkit megcsapolnak…
Na, az buli lesz.
Megfigyelés #2
Amikor az ember munka után hazamegy és dolgozna, akkor azt nem csak azért nehéz sörrel csinálni, mert a sörtől - valljuk be - normálesetben létidegen a munka (ezért a sör puszta ottléte kétpercenként hozza elő a “na, csüccs!”-kommandot), hanem azért is, mert azt az - általában - csekély affinitását porrá alázza az, hogy állandóan a sörrel kell foglalkozni; vagy nincs a kezed ügyében, akkor az a baj, vagy ott van, akkor útban van, vagy pedig a kezedben van, fél kézzel meg olyan nagyon nem lehet fizikai munkát végezni. A cigit legalább elfér az ember szájában.
(Lehet, hogy ez mégsem akkora hatalmas baromság?)
Megfigyelés #1
Van a macskának egy olyan különleges képessége mostanra, hogy bár nem akkor ébreszt, amikor kellene, nem ütheted agyon, nem csak mert macska, hanem azért sem, mert mire eljutsz odáig, hogy “jól van, mégiscsak agyonütöm” (és ez percek alatt megvan így hajnalban), addigra megszólal a telefon ébresztője - és onnantól nem sok veleje lenne a dolognak.
Amúgy azt álmodtam, hogy kitör a háború, ami teljesen olyan - álmomban -, mint amit egyszer már olvastam egy könyvben - álmomban - és azon morfondíztam - álmomban -, hogy segít-e ez megúszni az egész szart - álmomban - vagy görögdrámázunk, ahol minden már korábban eldől.
Azért ez valami gyönyörű
Pedig épp csak belelapoztam Weöres Sándor Psyché-jébe:
“Nincs érkezésem s negélyem véletek malefactálnom.”
